Alapfogalmak – Sportjog

A tegnapi bevezetőben Dr. Hergenrőder Tamás ügyvéd, sportjogásszal arról írtunk, hogy a sportszülőség egyik legfontosabb pillanata az első aláírás. Az a döntés, amikor még nem feltétlenül látjuk előre, milyen következményei lehetnek egy-egy nyomtatványnak, szabályzatnak vagy szerződésnek, de már jogi értelemben is beléptünk a sport világába a gyermekünkkel együtt.

Ahhoz azonban, hogy felelősen tudjunk dönteni, először értenünk kell a fogalmakat, amelyek ezekben a dokumentumokban újra és újra visszaköszönnek. Ez a cikk ezért a sportjog alapjainál kezd: azoknál az alapfogalmaknál, amelyek meghatározzák, ki számít sportolónak, milyen jogokkal és kötelezettségekkel jár a versenyzés, és mit is jelent valójában egy leigazolás vagy egy szerződés aláírása.

A sport világában rengeteg kifejezéssel találkozunk, amelyek elsőre magától értetődőnek tűnnek, de a törvény pontosan meghatározza, mit jelentenek. Ezek az alapfogalmak a 2004. évi I. törvény a sportról szövegében szerepelnek, és fontos, hogy szülőként tisztában legyünk velük, mert sokszor éppen ezek döntik el, hogy mit vállalunk egy aláírással. Az alábbiakban az alapfogalmak jogi szövegezéshez közel álló, mégis jól érthető magyarázata következik.

Sportoló

A törvény szerint sportoló „az a természetes személy, aki sporttevékenységet végez”.
Ez azt jelenti: minden gyerek vagy felnőtt, aki szervezett keretek között sportol, a törvény szemében sportoló.

Sporttevékenység

„a meghatározott szabályok szerint, szabadidőként vagy szervezetten, illetve versenyszerűen végzett testedzés vagy szellemi sportági tevékenység, amely a fizikai erőnlét és a szellemi teljesítőképesség fejlesztését szolgálja.”

Magyarán: mindaz, amit edzésen, versenyen vagy igazolt sportfoglalkozáson végez a gyermek.

Versenyengedély

„A versenyzőnek – a versenyrendszerben, bajnokságban való részvétel feltételeként – a sportszövetség által kiállított, e törvényben meghatározott feltételeknek megfelelő, a versenyrendszerben vagy versenyeken való részvételre jogosító sportolói igazolvánnyal (a továbbiakban: versenyengedély) kell rendelkeznie. A versenyengedély sportágtól függetlenül tartalmilag és formailag egységes. A versenyengedélyek egységes tartalmát és formáját a Magyar Olimpiai Bizottság (a továbbiakban: MOB) – az amatőr és a hivatásos sportolói versenyengedély kiadásának feltételeiről szóló miniszteri rendeletben foglaltakra figyelemmel – határozza meg. Ha a sportszövetség szabályzata másként nem rendelkezik, egy sportágban egy versenyzőnek csak egy versenyengedélye lehet.”

Tehát: a versenyengedély a sportoló azon hivatalos jogosultsága, amelyet a sportszövetség ad ki, és amely alapján részt vehet a versenyrendszerben. Ez nem egyszerű igazolvány, jogot ad a versenyzésre, és nyilvántartják az országos sportinformációs rendszerben.

Játékjog

A törvény meghatározása szerint a játékjog: „a sportoló sporttevékenységéhez fűződő fizikai és szellemi képességei sporttevékenység keretében történő felhasználásának joga”.

A játékjog az alapja a leigazolásnak és átigazolásnak:

Leigazolás: amikor a sportoló egy sportszervezethez kerül, annak tagjaként versenyezhet.

Átigazolás: amikor másik sportszervezethez igazol át, meghatározott eljárás szerint, gyakran engedélyhez vagy hozzájáruláshoz kötve.

Leigazolás, átigazolás esetén ennek a személyhez fűződő jognak, azaz az ún. játékjognak a használatát engedi át a sportoló a sportszervezetnek.

Sportszervezetek

A sporttörvény többféle sportszervezetet ismer:

• Sportegyesület: „A sportegyesület a magyar sport hagyományos szervezeti alapegysége, a versenysport, a tehetséggondozás, az utánpótlás-nevelés és a szabadidősport műhelye.(…)”
• Sportvállalkozás: „Sportvállalkozásnak minősül az a gazdasági társaság, amelynek a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló törvény alapján a cégjegyzékbe bejegyzett tevékenysége sporttevékenység, továbbá a gazdasági társaság célja sporttevékenység szervezése, valamint a sporttevékenység feltételeinek megteremtése egy vagy több sportágban. Sportvállalkozás korlátolt felelősségű társasági, illetve részvénytársasági formában alapítható, illetve működhet a gazdasági társaságokról szóló törvény szabályai szerint. A fogyatékosok sportja, illetve a szabadidősport területén sporttevékenység közhasznú társaság keretében is szervezhető”
• Sportszövetség: „A sportszövetségek meghatározott sporttevékenységek körében a sportversenyek szervezésére, a tagok érdekvédelmére és a részükre való szolgáltatásokra, valamint a nemzetközi kapcsolatok lebonyolítására létrehozott, jogi személyiséggel és önkormányzattal rendelkező, a Civil tv. és a Polgári Törvénykönyv alapján – az e törvényben foglalt eltérésekkel – különös formában működő egyesületek.” Azaz: adott sportág országos szakmai irányítója, amely a versenyrendszert működteti, szabályzatokat alkot és versenyengedélyt ad ki. Ezek a szervezetek együtt határozzák meg, hogy hol, milyen keretek között sportolhat a gyermek. A sportszövetségek tagjai a sportegyesületek, sportvállalkozások, akik adott sportágban a sportolókat versenyeztetik.

Nyilatkozatok

A sportban a „nyilatkozat” egy egyoldalú jognyilatkozat, például:

• igazoláshoz adott szülői hozzájárulás,
• átigazolási kérelem,
• lemondó vagy hozzájáruló nyilatkozat,
• adatkezelési nyilatkozat,
• egészségügyi felelősségvállalás.

Ezeket sokszor rutinszerűen írják alá a szülők, pedig mind jogi következménnyel jár.

Amatőr sportolói szerződés

Amatőr sportoló az, aki sporttevékenységért nem részesül rendszeres díjazásban. Az amatőr sportolóval kötött szerződés elsősorban:

• a sportolói jogviszonyt,
• edzés- és versenyzési kötelezettségeket,
• a sportszervezet és a sportoló kölcsönös elvárásait
  rögzíti.

Itt még ritkán szükséges jogász, de fontos az értő olvasás.

A profi sportolói szerződés

Itt a sportoló a sporttevékenységéért díjazásban részesül – és a jogi szabályozás ettől kezdve már lényegesen szigorúbb. A profi szerződés már munkajogi, sportjogi és polgári jogi elemeket is tartalmaz, például:

• ellenérték, juttatások,
• felelősségi szabályok,
• átigazolási feltételek,
• szerződésmegszegés következményei.

Itt erősen ajánlott sportjogász bevonása, mert egy rossz pont évekre meghatározhatja az egész karriert.

Ügynöki szerződések

Az ügynöki vagy közvetítői szerződés a sportoló és egy sportági ügynök között jön létre. A célja:

• képviselet átigazolásoknál,
• szerződéskötések előkészítése,
• sportkarrier menedzselése.

Ez az egyik legösszetettebb szerződéstípus, amely gyakran tartalmaz:

• jutalékokat,
• kizárólagosságot,
• hosszú távú kötelezettségeket.

Itt mindenképp szakemberre van szükség, mert a sportoló jövője múlhat a részleteken.

A jogi tudatosság is része a sportszülőségnek