Sportoló vagy nem sportoló?
Nem feltétlen szükséges sportolni ahhoz, hogy támogató lehess — A szülő mint iránytű a gyerek sportos útján
Sok szülő, aki nem sportol, aggódik: hogyan tudnék példát mutatni, ha nincs erős sportmúltam vagy edzői tapasztalatom? De a támogatás nem azonos a szakszerű mozgással — sokkal inkább attitűddel, jelenléttel és értékek átadásával történik. Ahhoz, hogy valóban iránymutató lehess elég, ha felismered, mi az, amit te tudsz adni.
Ha nincs erős sportos minta a családban
Ha nem sportolsz, vagy nem volt sportos múltad, az nem jelenti azt, hogy nem tudsz segíteni. Fontos, hogy ne hasonlítsd magad automatikusan olyan szülőkhöz, akik természetesen sportosak — a lényeg az őszinte érdeklődés és helyes irányítás.
Mit tehetsz:
- Kérdezz rá, hogy mi tetszik neki a sportban — a játék, a mozgás, a verseny vagy a közösség? Ez segít abban, hogy ne az vezéreljen, hogy beleképzeled magad egy helyzetbe, hanem egyből a gyerek motivációját fogod megismerni, ezáltal kapcsolódni hozzá.
- Légy jelen: menj el meccsre, edzésre, és ne csak nézőként, hanem odaforduló, bátorító, érdeklődő szülőként, (a szurkolással és a bátorítással egy másik cikkben olvashatsz).
- Állandó elfoglaltság: Sokszor nehéz, hogy még a hétvége is a gyermeked, gyermekeid sportjáról szól, de ha el tudod kísérni, akkor akár egy családi programként is felfoghatod.
- Vedd észre és ismerd el a gyerek erőfeszítéseit, ne csak az eredményeket. A kis haladás is fontos.
- Ha van rá lehetőségd, tanulj vele együtt: nézd meg vele a sportág szabályait, beszélgessetek hozzá tartozó történetekről, híres sportolókról.
Ezzel a hozzáállással te is válhatsz minta nélkül is iránymutatóvá — mert a gyerek látja, hogy érdekel, hogy támogatsz, és hogy bevonódsz.
Ha van sportos minta, és mégis felelősséggel viszonyulsz hozzá
Ha sportoltál, vagy jelenleg is sportolsz, az jó alap — de nem elég, hogy csak gyakorolsz. A minta akkor válik igazán erőssé, ha tudatos és szeretetteljes. Nem elég a „tudom, mit kell csinálni”: fontossá válik, hogyan csinálod.
Mit tud adni a valódi minta:
- Folyamat központúság: ha láttatod, hogy a fejlődés és kitartás érték, nem (csak) a győzelem.
- Kudarckezelés: ha megmutatod, hogy te is hibáztál és szenvedtél el ve, megmutatod az ehhez kapcsolódó nehézségeid, aztán megosztod, hogyan küzdötted át ezeken a hullámvölgyeken magad.
- Fegyelem + rugalmasság: A kitartó edzés és megmérettetések mellett kell, hogy lássa, hogy van tér pihenésre is.
- Önismeret és határok: ha neked is vannak korlátaid, és nem erőlteted túl magad, az is tanulság a gyerek számára.
Ha van minta, a gyerek sokkal könnyebben elfogadja, hogy ki vezeti őt — már látja: közel áll hozzád, és tudsz példát mutatni.
(írta: Bodor Judit egészségcoach)


