Mi minden támogathat ma egy sportoló vagy aktív gyereket?

Térkép a sportoló és aktiv gyerekek alternatív és innovatív támogató módszereihez

Miért született ez a cikksorozat?

Az elmúlt években egyre gyakrabban találkozom azzal, hogy a sport körül rengeteg új módszer, eszköz és megközelítés jelenik meg.

Testtartáselemzés, teljesítménydiagnosztika, mentális tréning, neurofeedback, regenerációs technikák, alváselemzés, manuálterápia, rendszerszemléletű megközelítések – sokszor már a nevek is értelmezhetetlennek tűnnek.

Sportszülőként ilyenkor könnyű elveszni és sokszor merül fel bennünk a kérdés:

Mire van valóban szükség?
Mi mikor segít?
Mi az, ami kiegészít – és mi az, ami már túlzás?
És honnan tudhatom egyáltalán, hogy az én gyerekemnek mire lenne szüksége?

A saját munkám során – egészség-, mozgás- és rendszerszemléletű kísérő és segítő tevékenységemben – számomra egyre világosabbá vált, hogy ezeket a módszereket általában nem érdemes önmagukban nézni. Akkor válnak igazán érthetővé és használhatóvá, ha rendszerbe helyezzük őket.

 

A health coaching szemléletében az egészséget, négy egymással folyamatos kapcsolatban álló terület felől vizsgáljuk: mozgás, táplálkozás, életvitel/alvás, mentális egyensúy/stresszkezelés. Ezt a gondolkodást vittem tovább akkor is, amikor (a teljesség igénye nélkül) rendszereztem, milyen kiegészítő támogatások vehetik ma körül a sportolókat.

Négy nagy területre bontottam ez alapján a lehetőségeket:

TEST / MOZGÁS – a test működése, terhelhetősége és mozgásminősége;

LÉLEK / ÉRZELMI VILÁG – az, ahogyan a sportoló megéli önmagát és azt, ami vele történik;

IDEGRENDSZER / MENTÁLIS MŰKÖDÉS – figyelem, fókusz, stressz, tanulás és teljesítményhelyzetek;

ÉLETMÓD / KÖRNYEZET – alvás, ritmus, táplálkozás, regeneráció és az a rendszer, amelyben a sportoló él és sportol.

És amikor sportoló gyerekekről beszélek, nem csak azokra gondolok, akik versenysportolók vagy annak készülnek.

Ezek a lehetőségek ugyanúgy érdekesek lehetnek annak a gyereknek, aki heti néhány alkalommal edzésre jár, szabadidős vagy hobbi sportot választott, vagy egyszerűen csak szeret mozogni. A különbség inkább abban lehet, milyen támogatásra, milyen mélységben és milyen gyakran van szüksége.

Mert a testtudatosság, a megfelelő terhelés, a regeneráció, az érzelmi jóllét vagy éppen az alvás nem az élsporttal kezdődik. Szülőként akkor is jó tudni, milyen plusz lehetőségek állnak rendelkezésünkre, ha a cél nem feltétlen egy dobogó, hanem az, hogy a gyerek örömmel, egészségesen és hosszú távon maradjon kapcsolatban a mozgással.

Nem az a cél, hogy újabb és újabb módszereket ajánljunk a szülőknek. Sokkal inkább az, hogy segítsünk megérteni, mikor melyik irány lehet támogató, és bátrabban merjünk közelíteni olyan lehetőségekhez is, amelyekről eddig talán csak hallottunk, de nem igazán tudtuk, mire valók.

Mert ma már egészen más lehetőségeink vannak egy sportoló támogatására, mint akár húsz-harminc évvel ezelőtt.

Nézzük meg először a teljes térképet.

 

TEST / MOZGÁS

Mit tudunk meg a testről – és hogyan tudjuk támogatni?

Talán ez a legkézenfekvőbb terület, hiszen a sportban a test dolgozik.

Fut, ugrik, dob, úszik, fordul, ütközik, gyorsul, lassul. Erősödik, elfárad, regenerálódik – gyerekkorban pedig mindeközben folyamatosan növekszik és változik is.

Sokáig meglehetősen egyszerűen gondolkodtunk erről: ha fejlődni szeretnénk, edzeni kell. Ha valami még nem megy, gyakorolni kell. Ha gyenge, meg kell erősíteni.

Ma már ennél sokkal többet láthatunk.

Nemcsak azt mérhetjük, hogy milyen gyorsan fut vagy mekkorát ugrik egy sportoló, hanem azt is, hogyan áll, hogyan mozog, hogyan osztja el a terhelést, milyen a testösszetétele, mennyire mobil vagy stabil, hogyan működik együtt a két testfél, és hogyan reagál a szervezete a terhelésre.

A testi támogatás lehetőségeit ezért hat nagyobb csoportba rendeztem:

1. Testdiagnosztika és fejlődéskövetés
   Testtartás- és mozgáselemzés, testösszetételmérés, futás- és járáselemzés, gerincdiagnosztika, fizikai és funkcionális teljesítménydiagnosztika, funkcionális szűrések, antropometriai mérések.
2. Mozgásminőség és korrekció
   Mobilitás–stabilitás fejlesztés, funkcionális tréning, koordinációfejlesztés, szem–kéz és szem–láb koordináció, reakcióképesség.
3. Szenzomotoros és idegrendszeri alapozás
   Szenzomotoros fejlesztések, egyensúlyfejlesztés és – megfelelő indikáció esetén – például ovodás és kisiskolás korban TSMT vagy más célzott fejlesztő módszerek.
4. Manuális és kötőszöveti támogatás
   Manuálterápia, fascia-kezelések, mobilizáció, sportmasszázs és más, megfelelő szakember által alkalmazott manuális módszerek.
5. Regeneráció és terheléskezelés
   Az egyszerű levezetéstől, aktív regenerációtól, mobilitási rutinoktól és SMR hengerezéstől a különböző hideg-, meleg-, kompressziós vagy fényalapú regenerációs lehetőségekig.
6. Táplálkozás és energiaellátás
   Sporttáplálkozás, hidratáció, megfelelő energia- és mikrotápanyag-bevitel, valamint indokolt esetben, megfelelő szakmai háttérrel az étrendkiegészítés.

És már ebből a felsorolásból is látszik valami fontos: nem mindegyikhez akkor fordulunk, amikor baj van.

Egy mérés lehet fejlődéskövetés. Egy koordinációs program fejlesztés. Egy jól felépített regenerációs rutin prevenció. A manuális kezelés pedig adott esetben egy nagyobb szakmai folyamat része.

2. LÉLEK / ÉRZELMI VILÁG

Hogyan éli meg a gyerek azt, ami a sportban történik vele?

Van azonban valami, amit sem egy testösszetételmérő, sem egy futásdiagnosztika nem fog megmutatni.

Hogy milyen érzés annak a gyereknek sportolni.

Mit él át, amikor bekerül a kezdőcsapatba – vagy amikor megint nem kerül be?
Mit jelent neki a győzelem?
És mit jelent a vereség?
Mit kezd a hibázással, a kritikával, a saját elvárásaival vagy éppen a mi elvárásainkkal?

Lehet fizikailag tökéletesen felkészített egy gyerek, miközben belül egyre kevésbé érzi jól magát abban, amit csinál.

Ezért a második nagy terület a belső élmény, az érzelmek és az önmagához való viszony.

Ide tartozhatnak többek között:

1. Érzelmi tudatosság és önismeret (Sütő Jutka
   Az érzések felismerése és megfogalmazása, önreflexió, testérzetek és érzelmek összekapcsolása.
2. Érzelmi feldolgozás és önkifejezés (elérhetőség: Markovits Anita – drámaterapeuta)
   Pszichológiai támogatás, szomatodráma, drámaterápiás vagy más élményalapú, megfelelő szakmai keretek között alkalmazott módszerek.
3. Relaxáció, imagináció és mindfulness (link: bodiostudio saját elérhetőség)
   Olyan technikák, amelyek segíthetnek a befelé figyelésben, az ellazulásban, a jelenlétben és az érzelmi önszabályozás tanulásában.
4. Önkép, önbizalom és belső minták
   Coaching- és önismereti megközelítések, amelyek életkortól és helyzettől függően segíthetnek megérteni a saját gondolatokat, reakciókat, hiedelmeket és működési mintákat.

Itt különösen fontosnak érzem, hogy ne minden nehéz érzést akarjunk azonnal megszüntetni.

A csalódottság, az izgulás, a düh vagy egy vereség miatti szomorúság a sport természetes része is lehet.

Nem az a cél, hogy a gyerek soha ne éljen át nehéz érzéseket, hanem hogy idővel egyre jobban felismerje, elbírja és megfelelően tudja kezelni őket.

 

3. IDEGRENDSZER / MENTÁLIS MŰKÖDÉS

Amikor nem az a kérdés, hogy tudja-e – hanem hogy elő tudja-e hívni

„Edzésen megcsinálja, meccsen meg mintha elfelejtené.”

Sportszülőként talán az egyik legismerősebb mondat.

A sportoló technikailag tudja. Fizikailag képes rá. Mégsem sikerül ugyanúgy teljesítenie, amikor megjelenik a tét, a közönség, az ellenfél, az időnyomás vagy a hibázástól való félelem.

A sportban ugyanis nemcsak az izmokat terheljük.

Az idegrendszernek folyamatosan ingereket kell feldolgoznia, figyelnie, döntéseket hoznia, váltania, reagálnia, majd egy hiba után akár néhány másodpercen belül újra visszatérnie a feladathoz.

Ezen a területen is egyre több támogatási lehetőség jelenik meg:

1. Mentális teljesítmény és sportpszichológiai támogatás
   Sportpszichológia, mentális tréning, versenyhelyzetekre való felkészülés, koncentráció- és figyelemfejlesztés.
2. Idegrendszeri önszabályozás és visszajelzés
   Neurofeedback, biofeedback és bizonyos HRV-alapú visszajelző vagy tréningmódszerek.
3. Stressz-, figyelem- és fókuszszabályozás
   Légzőtechnikák, fókuszgyakorlatok, figyelemirányítás, relaxációs és jelenlétgyakorlatok.
4. Gondolkodás, tanulás és döntéshozatal
   Coaching, integrál coaching, reflektív módszerek, teljesítményhelyzetek utólagos feldolgozása, döntéstámogatás.
5. Motiváció és sportközösségi működés
   Motivációs támogatás, csapatépítés, kommunikációs és együttműködést fejlesztő folyamatok.

Ez a terület azért is izgalmas, mert a határai sokszor összeérnek a lélekkel és a testtel.

Egy légzőgyakorlat például egyszerre hat a testre, az idegrendszeri állapotra és a belső élményre. A sportpszichológiai munka pedig ugyanúgy érintheti az önbizalmat, mint a koncentrációt.

A térkép tehát itt sem fiókokat jelent. Inkább azt mutatja meg, honnan indulunk el egy kérdés megértésében.

 

ÉLETMÓD / KÖRNYEZET

Mi történik a sportolóval a két edzés között?

Talán ez a legkönnyebben elfelejtett rész, mert az edzést, a mérkőzést látjuk. Azt is tudjuk, hányszor jár sportolni egy héten.

De fontos, az is: mi történik a fennmaradó időben?

Mennyit alszik?
Mikor fekszik le?
Mit és mikor eszik?
Mennyit iszik?
Mennyi ideje marad pihenni?
Hány különböző terhelés éri egyetlen héten?
Milyen az iskola, a család, az utazás és a sport együttes ritmusa?

És milyen közegbe érkezik meg edzésre?

Mert a sportoló nem az edzésen kezd el létezni, és nem az edzés végén kapcsol ki. Ebben a negyedik területben ezért azt a rendszert nézzük, amely körülveszi.

Ide sorolhatjuk például:

1. Alvás, pihenés és napi ritmus
   Alváshigiéné, alvásnapló, szükség esetén alváselemzés, napirend és regenerációs rutinok.
2. Terheléskövetés és biometria
   Edzésmennyiség követése, pulzusadatok, HRV, aktivitás- és alvásadatok, valamint más hordható technológiákból származó információk – mindig életkornak és célnak megfelelően értelmezve.
3. Táplálkozási és életmódbeli környezet
   Étkezési ritmus, hidratáció, energiaellátás, regenerációt támogató hétköznapi szokások.
4. Fizikai és digitális környezet
   Fény, képernyőhasználat, napi aktivitás, ülőidő, utazás, pihenési környezet és az élet ritmusa.
5. Klub és sport környezet
   sok esetben inkább a létesítmények állapota adottság, időbeosztások, létszám, korosztályos bontások, megfelelő szakmai háttér
6. Edzői és csapatkultúra
   edzők képzettsége, személyisége, kommunikációja, a visszajelzési kultúra, csapatszerepek és a közösségi normák
7. Családi és rendszer szintű háttér
   Családi, csapat- és szervezeti rendszer

Az utóbbi néhány a fentiekk közül azok a pontok, ahol talán a legjobban látszik, hogy egy sportoló teljesítménye soha nem csak az övé. Egy gyerek nem maga dönti el, mikor kezdődik az edzés. Nem ő állítja össze a versenynaptárt. Sokáig nem ő dönti el azt sem, mikor indul a család, mi kerül az asztalra, vagy hány különórát kell még beilleszteni a hétbe.

A környezet ezért nem háttérzaj. A környezet maga is része a sportterhelésnek – és a támogatásnak is.

 

Ezzel a térképpel nem plusz feladatot szeretnénk adni a szülőknek. Ha ezt a sok kiegészítő lehetőséget látjuk, könnyen éppen az ellenkező hatást érhetjük el ahhoz képest mint, amit szeretnék.

Nem kell minden is. Pontosan ezért született ez a rendszer. A cél nem az, hogy minden gyerek köré felépítsünk egy komplett szakértői stábot, hanem ha felmerül egy kérdés, tudjuk, merre érdemes elindulni.

Van, amikor semmi másra nincs szükség, csak megfelelő edzésre, elegendő alvásra, jó ételekre, játékra és pihenésre.

Van, amikor egy egyszerű mérés vagy néhány célzott gyakorlat segít, de van olyan helyzet is, amikor valóban érdemes szakembert bevonni.

 

A Sportszülőség receptje oldalán ezért a sorozat következő részeiben egyenként is körbejárjuk ezeket a területeket. Megnézzük, mire valók az egyes módszerek, mikor lehet értelmük, mik a korlátaik, mi az, amit akár otthon is megtehetünk, és mikor érdemes szakemberhez fordulni.

Ahol pedig lehetőségünk van rá, olyan szakembereket és megközelítéseket is bemutatunk, amelyekkel közelebbről is meg lehet ismerkedni.

Mert a cél nem az, hogy mindent kipróbáljunk, hanem az, hogy egyre jobban értsük azt a gyereket, aki sportol.

A testét.
A belső világát.
Az idegrendszerét.
És azt a rendszert, amelyben mindez történik.

Talán ez a modern sporttámogatás egyik legfontosabb lehetősége: nem feltétlenül többet tenni – hanem több oldalról látni és elkezdeni figyelni.

A következő részben az első területet bontjuk ki részletesen, konkrét lehetőségekkel: TEST / MOZGÁS – milyen mérések, fejlesztések, manuális és regenerációs módszerek segíthetnek, és mikor melyikhez érdemes nyúlni?